Az oldalon sütiket használunk!

Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához. További információ

Rendben
2017. április 23., vasárnap 13:55

Állatkísérletek - múlt vagy jelen?

2013 március 11. óta az Európai Unió területén tilos olyan kozmetikumokat forgalomba hozni, melyeket állatokon teszteltek. Azt gondolod, hogy itt véget is érhetne a cikk, igaz? Ezek szerint nyugodt lelkiismerettel válogathatunk a drogériák valós vagy virtuális polcairól bármilyen terméket, nem? A válasz mindkét kérdésre sajnos határozott NEM. Bár a 2013-as döntés egy hosszú, évtizedes út végére tett látszólag pontot, sajnos ez egy sokkal összetettebb kérdés, még mindig nem lehetünk egészen nyugodtak.

Számunkra a kezdetek óta fontos és megkérdőjelezhetetlen volt, hogy a Fabulaszappant úgy építsük fel, hogy azzal ne ártsunk környezetünknek. Emiatt döntöttünk úgy, hogy pl. a kezdetek óta semmilyen formában nem használunk pálmaolajat, újrahasznosítható anyagokat használunk a termékeink csomagolásához. Így van ez természetesen az állatkísérletekkel is, és bár a Fabulaszappan indulásakor már hatályba lépett az állatkísérleteket tiltó szabályozás, nem ez tartott vissza minket a tesztektől. Kizárólag megbízható, ellenőrzött forrásokból szerezzük be alapanyagainkat, melyek közül a méhviasz és a tejfürdőkhöz használt tejpor kivételével nincs is állati eredetű (így egyébként termékeink az Ajakápolók, a Testápoló tömbök és a Tejfürdők kivételével vegán termékek).

Előzmények pár szóban

2003 - (2003/15/EK) Új irányelvek meghatározása: Kozmetikai késztermékeken és összetevőkön végzett állatkísérletek tilalma, állatokon tesztelt kozmetikumok és kozmetikai összetevők forgalmazásának tilalma.

2004 - Hatályba lép a késztermékek tesztelésének tilalma.

2009 - A kozmetikai termékek összetevőit is tilos állatokon vizsgálni, tilos forgalomba hozni olyan terméket, melynek összetevőit állatokon tesztelték.

2013 - Az emberi egészségre gyakorolt összetettebb hatások (pl. bőrszenzibilizáció, rákkeltő hatás, termékenységre gyakorolt káros hatás, ismételt dózisú toxicitás) vizsgálatához sem engedélyezettek az állatkísérletek.

Mire figyelj, mit tehetsz?

Először nézzünk meg néhány fogalmat, melyekkel gyakran találkozhatunk, ha állatkísérlet-mentes kozmetikumokat keresünk.

  • "Not tested on animals", "Against of animal testing" (Állatokon nem tesztelt / Ellenzi az állatkísérleteket): Általában a késztermékre vonatkozik, alapanyagokra nem feltétlenül. Gyakran követi sajnos a "kivétel, ha arra törvény kötelez" kitétel.
  • "Cruelty-free" ("Kegyetlenség-mentes", tesztmentes): Sem a készterméket, sem az alapanyagokat nem tesztelték állatokon, harmadik fél által sem.
  • "Vegán": Nem tartalmaz állati eredetű összetevőt, de szintetikus eredetűt tartalmazhat.

1. Sok-sok multinacionális cég annak ellenére, hogy az EU területén felhagyott az állatokon való teszteléssel, és itt nem hoz (nem hozhat) forgalomba állatokon tesztelt terméket, az EU-n kívül változatlanul folytatja a kísérleteket. Ezek a cégek gyakran több márkát, brand-et is gyártanak, forgalmaznak, melyek közt lehetnek állatokon tesztelt és akár Cruelty Free logóval dicsekvő, nem tesztelt márkák is.

Érdemes már a vásárlás előtt leellenőrizned a vásárolni kívánt termék gyártóját. Erre az adott cég honlapján kívül különböző kereső-felületek, adatbázisok is léteznek (mint például ez). Mindig ellenőrizd a márka tulajdonosát is, hiszen csak így lehetsz biztos abban, hogy nem állatkísérleteket végző cégnél hagyod a pénzed. (Hasonlóan ahhoz, mint amikor pálmaolaj-mentes csokit keresve először megörülsz egy kék, kókuszos csokinak, de aztán mégsem veszed meg, hiszen a gyártója minden más termékébe rengeteg pálmaolajat tesz...)

2. Kínában (a kontinentális Kína területén, Hongkong kivételt jelent) a külföldről importált kozmetikai termékeket kötelező tesztelni állatokon, így azon cégek, márkák, melyek megtalálhatók Kínában, nem tudják kikerülni az állatkísérleteket.

Nézz utána, hogy a márka kapható-e Kínában. Ha igen, akkor csak az európai termékekre igaz, hogy tesztmentesek.

3. A csak magyar vagy csak európai piacon jelen levő cégek esetében a törvények értelmében az állatkísérletekkel jelenleg nem lehet probléma, a múltban viszont előfordulhat. A fent vázolt szabályozás új összetevőkre és új kozmetikai termékekre vonatkozik, korábban állatokon tesztelt formulákra nem. Az új szabályozások hatályba lépése előtt szinte minden kozmetikai összetevőt vizsgáltak állatokon (igen, sajnos például még az olívaolajat, a kókuszolajat, vagy a kakaóvajat is).

 

Az EU tudósokból és szakértőkből álló csoportja hosszas, alapos és körültekintő kutatómunka után megállapította, hogy az állatkísérletek igenis 100%-ban kiválthatók alternatív módszerekkel (és ezen alternatív módszerek kutatására nem kevés, konkrétan is 238 000 000 eurós keretet fordított). Ne feledd Te se, hogy az ezekbe a szükségtelen állatkísérletekbe kényszerített állatok (legyenek pihe-puha kisnyuszik, vagy egyesek számára talán kevésbé kedves egerek, patkányok), igenis éreznek, szenvednek a különféle tesztek során! Ha nem szeretnél hozzájárulni szenvedésükhöz, válassz tudatosan olyan termékeket, melyek gyártói (és márkatulajdonosai!) hozzánk hasonlóan ténylegesen nem végeznek és nem vesznek részt közvetetten sem állatkísérletekben!  Lehet, hogy csomagolásuk nem lesz sem csillogós, sem pedig hologramos, vagy a nevük nem lesz a legdivatosabban és nemzetközibben csengő, vagy épp nem egy "modern, tubusos" termék lesz, de hidd el, a tisztálkodószerek, testápolási cikkek, illatszerek és dekorkozmetikumok (sőt, tisztítószerek) között is van alternatíva! Rajtad is múlik, válassz tudatosan!

2017. március 21., kedd 22:08

Neked mekkora a vízlábnyomod?

Itt van a víz világnapja (március 22.), ilyentájt megszaporodnak a vízhasználat csökkentéséről szóló cikkek. Bizonyára te is számtalanszor olvastad-hallottad az ilyenkor gyakori tanácsokat, miszerint ne folyasd a vizet fogmosás vagy borotválkozás közben, inkább zuhanyozz a kádban fürdés helyett, ne mosogass folyó vízben, pakold mindig tele a mosógépet. Aki kicsit is tudatosabban, a környezetet minél kevésbé megterhelve próbál meg élni, valószínűleg már régen beépítette mindennapjaiba ezeket az ajánlásokat. Valóban, a vízhasználatra odafigyelve tényleg csökkenthető a közvetlen vízfogyasztásunk, ami jelenleg átlagosan napi 100 liter körül mozog, és ez is dicsérendő igyekezet. De hallottál már a közvetett vízfogyasztás fogalmáról? Ez azt a vízmennyiséget jelenti, amelyet az általad megvásárolt termékeken, igénybe vett szolgáltatásokon keresztül használsz fel. Ha ezt is hozzáadod a közvetlen vízfogyasztásodhoz, azaz kiszámolod a vízlábnyomodat, akkor már átlagosan 2055 liter vizet használsz fel naponta. Most meglepődtél, ugye? Azért ne ess kétségbe, nem ijesztgetni akarlak, vagy bűntudatot kelteni benned, hanem segíteni szeretnék. Talán eddig nem tudtad, de az általad elfogyasztott élelmiszerek és megvásárolt ruhák teszik ki vízfogyasztásod jelentős részét. Megosztanék veled pár adatot, így könnyebben tudsz majd meghozni néhány olyan döntést, amivel csökkentheted ezt a „cipőméretet”.

Enni mindennap muszáj, ami vízfogyasztással is jár. A növényeket öntözni kell, az állatok számára takarmányt kell termelni, itatni kell őket, a feldolgozásukhoz, a szállításukhoz is kapcsolódik egy bizonyos vízmennyiség. Léteznek számítások arra vonatkozóan, hogy az adott élelmiszerből egy egységnyinek az előállításához mennyi vízre van szükség. Természetesen ez a mennyiség nem csak a direkt öntözővizet/itatóvizet/stb. tartalmazza, hanem a természetes vizeket, esővizet, talajvizet is. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem neked néhány fontosabb élelmiszer átlagos vízigényét.

 

Termék

Szükséges

vízmennyiség

Termék

Szükséges

vízmennyiség

marhahús 1 kg 15 415 l burgonya 1 kg 287 l
sertéshús 1 kg 5 988 l rizs 1 kg 2 497 l
csirkehús 1 kg 4 325 l paradicsom 1 kg 214 l
sajt 1 kg 3 178 l uborka 1 kg 353 l
tojás 1 db 196 l fehér kenyér 1 kg 1 608 l
tej 1 l 1 020 l 1 csésze tea 27 l
alma 1 kg 822 l 1 csésze kávé 130 l
banán 1 kg 790 l csokoládé 10 dkg 1 720 l

forrás: http://waterfootprint.org/en/resources/interactive-tools/product-gallery/

 

Mi derül ki a táblázatból? Egyrészt, hogy nem úszhatjuk meg a vízfelhasználást, minden élelmiszerünk „vízbe kerül”. Másrészt a mértéke igenis rajtunk múlik, választásunkkal befolyásolni tudjuk ennek a vízmennyiségnek az alakulását. 1 kg hús „megtermelése” nagyon sok vizet igényel – ezen belül a marhahúsé kiemelkedően magas -, éppen ezért a leghatásosabb megoldás, ha igyekszel visszaszorítani a húsfogyasztásodat. Persze nem kell rögtön vegetáriánussá válnod, de jobb, ha csirkét vásárolsz a hétvégi ebédhez. Még többet tehetsz a környezetedért, ha a hús, zöldség, gyümölcs és tejtermék, amit fogyasztasz helyi, vagy legalábbis magyar termelőtől származik, hiszen így sokkal rövidebb utat kell megtennie asztalodig, és a szállítás nem csak pénzben, üzemanyagban, károsanyagokban, de vízben is jelentősen olcsóbb lesz. Biztosan nagyon ízletes az argentin marhasteak, de a vízlábnyomodat az egekbe repíti. Az élvezeti cikkekkel is jobb óvatosan bánni, biztosan nem fogod meginni az aznapi harmadik-negyedik kávét, ha egy vízzel teli kád jelenik meg lelki szemeid előtt. (Ugyanis kb. ennyi az a 130 liter víz, amit egy csésze kávéval elhasználsz.) Sok zöldség, kevesebb hús, kávé és csokoládé: nemcsak a Föld víztartalékait óvod, de a saját egészségedet is.

A másik nagy vízfaló a textilipar. Az elmúlt évtizedekben mindenhonnan azt hallani, hogy hordjunk természetes anyagokból, főleg pamutból készült ruhákat, mert sokkal egészségesebbek a műszálasoknál. Ez így igaz, de a pamut alapanyagául szolgáló gyapot termelése több szempontból is nagyon környezetszennyező. 1 kg gyapot termesztéséhez 20.000 liter öntözővízre van szükség. Ezen kívül a kártevőkkel szemben nagyon érzékeny növényről van szó, arányaiban a legtöbb rovarirtó- és növényvédő szer a gyapotföldekre kerül. (Az összes mezőgazdasági terület 2,5%-án termelnek gyapotot, amihez a világon használt rovarirtók 25, a növényvédő permetezőszerek 11%-át használják fel.) Ezekből a szerekből nagyon sok a természetes vizeket is beszennyezi, tovább csökkentve a tiszta édesvízkészletet. Ezután a gyapotból még pamutot, a pamutból pedig ruhát kell készíteni, amit majd megvásárolsz valamelyik boltban. Mire egy pamutpóló az üzletekbe kerül 2.500 liter víz „kerül bele”, ez az érték egy farmer esetében 8.000 liter, és persze a ruhákat fehérítik, vagy éppen festik, különféle vegyi anyagokkal kezelik. Ezek a vegyszerek nem csak a gyárban dolgozókra lehetnek veszélyesek, de sok esetben kimutathatók a ruhákon is, amelyek aztán a te bőröddel érintkeznek. Ráadásul a gyártást általában olyan - nem Uniós - országokban végzik, ahol a környezetvédelmi előírások kevésbé szigorúak, előfordul, hogy a szennyvíz sokszor tisztítás nélkül valamelyik környező folyóba ömlik. Ezután az összefoglaló után felvetődik benned a kérdés, hogy mégis én mit tehetnék? Lenne néhány, szerintem megfontolandó felvetésem a ruházkodással kapcsolatban. Először is gondolkodj el, hogy valóban szükséged van az ötödik kék farmerre, vagy a nyolcadik rövid ujjú pamutpólóra? Valószínűleg nem. A ruhatárad álljon inkább kevesebb, de jól kombinálható darabból, mint hogy reggelente tanácstalanul álldogálj a dugig tömött szekrény előtt, aztán „Nincs egy rongyom sem!” felkiáltással újabb beszerzőkörútra indulj a kedvenc üzleteidben. Másodszor, ha valóban muszáj valamiből egy újabb darab, válassz biopamutból készült ruhákat, amit már szerencsére egyre több boltban megtalálsz szinte a normál ruhákkal azonos áron. Ezek biogyapotból készülnek, amihez nem használnak növényvédő szereket, és az öntözés is igazodik az időjáráshoz, a ruhagyártás során pedig egészségre ártalmatlan vegyszereket és színezékeket alkalmaznak. (Általában a biopamut megjelöléssel, és az OEKO-TEX Standard logóval látják el az ilyen ruhákat.) Végül egy környezet- és pénztárcabarát ötlet: vásárolj használt ruhát! Ez a megoldás többféle előnnyel is jár: a használt ruhát már többször kimosták, tehát nincsenek rajta egészségkárosító anyagok, újrahasználatával csökkented a textilhulladék mennyiségét, és ha te már a ruha második tulajdonosa vagy, akkor az elkészítéséhez használt vízmennyiség megfeleződik közted és a ruhát először megvásárló között.

Kíváncsi vagy mennyi a közvetett vízfogyasztásod? Vezess naplót az elfogyasztott élelmiszerekről, a megvásárolt ruhákról egy ideig. Számold ki, hogy ezzel átlagosan mennyit vizet használtál fel. Az interneten sok adatot találsz segítségül. Aztán próbáld ki a fenti tanácsokat, és ismételd meg a mérést. Biztosan sikerül kisebb lábnyomot hagynod magad után!

Kategória: Blog - Otthon
2017. február 19., vasárnap 23:37

A papír második élete

Magyarország minden lakosa átlagosan 91 kg papírt használ el évente. Kicsit segítek, hogy könnyebben elképzelhető legyen ez a papírmennyiség: 91 kg papír nagyjából 36 és fél csomag fénymásolópapírnak felel meg. Sok helyen azzal érvelnek, hogy ez még mindig jóval alatta van az Európai Unió átlagának, ami 173 kg/fő/év, ami elég sovány vigasz, mert a tőlünk nyugatabbra fekvő országokhoz képest nálunk még mindig eléggé gyerekcipőben jár a szelektív hulladékgyűjtés. Budapesten például 2015-ben több mint 500 ezer tonna kommunális hulladékot kellett begyűjteni, a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladék viszont csak 66 ezer tonnát tett ki, ami az összes hulladéknak mindössze 11,7 %-a. A vegyes hulladék viszont 37,5%-ban tartalmazott még újrahasznosítható anyagokat, vagyis több mint egyharmadát szelektíven is gyűjthették volna.  (Valószínűleg az országos arányok sem különböznek ettől jelentősen.) Mivel tudsz te javítani ezen a helyzeten? Az egyszerűbb megoldás, ha tényleg minden papírhulladékot a szelektív hulladékgyűjtőbe dobsz ki. De ha tényleg ökotudatosan szeretnél élni, akkor nem elég a szelektálás, törekedj inkább az általad termelt hulladék mennyiségének csökkentésére, az először talán szemétnek tűnő dolgok újrahasználatára. Ehhez gyűjtöttem neked össze néhány – remélem gondolatébresztő – ötletet.

  1. újrapapír: Szerintem ez a legfontosabb alapelv: ha létezik az adott papírterméknek újrahasznosított papírból készült változata, akkor mindenképpen válaszd azt! Papírzsebkendőből sokan használnak már ilyet, de ne félj kipróbálni az újrapapírból készült fénymásolópapírt, füzetet vagy borítékot, ugyanúgy megállják a helyüket otthon, az iskolában és az irodában, mint elsődleges társaik. Borítékból részesítsd előnyben a fehérítetlen változatot, ezzel is kevesebb klórt kell felhasználni a papírgyártáshoz.
  2. nyomtatás, fénymásolás: Csak azokat a dokumentumokat nyomtasd ki, vagy másold le, amit tényleg feltétlenül szükséges! Sokszor elég csak, ha lemented a gépedre, az e-mailek is megtalálhatók a postaládában, felesleges online és offline is őrizgetni őket. Ha lehet, akkor nyomtass mindent kétoldalasan, vagy írj a papír mindkét oldalára! Így már rögtön feleannyi papírra lesz szükséged. Több szöveg fér egy oldalra, ha kisebbre állítod a margót, vagy eggyel kisebb betűméretet használsz. Fénymásolásnál kicsinyítsd le az oldalméretet, így akár 4 oldal is elfér a lapon, miközben még olvasható marad a szöveg. Az egyoldalas dokumentumok, amelyeket kidobnál, még nagyszerűen használhatók jegyzetelésre, a gyerekeknek rajzolásra, vagy kisebb darabokra vágva helyettesíthetik az asztali jegyzettömböt.
  3. határidőnaplók: Válaszd a lehető legkisebb méretet belőle, ami még számodra jól használható. Felesleges könyv méretűt cipelned magaddal, ha csak heti egy-két bejegyzéshez van rá szükséged. Egyébként a notesz is megfelel erre a célra, több évig is írhatsz bele, elég egy kártyanaptárt beleragasztanod, amit évente kicserélsz. Az üres, vagy felesleges határidőnaplókat se dobd ki, használhatod jegyzetfüzetként. És még egy tipp igazán elvetemült környezetvédőknek: ha van még valahol egy 2006-os határidőnaplód, használd idén is nyugodtan, csak az évet kell kijavítanod az elején, a napok és az ünnepnapok megegyeznek az ideivel:)
  4. számlák, csekkek: Gondolkodtál már, hogy mekkora környezeti terhelése van annak, ha postán érkeznek a számláid? A boríték, a sokszor több lapnyi számla, a csekk mind növeli a papírfelhasználást, és ezt szorozd most be több millió darabbal havonta! (És a szállításról még nem is beszéltünk.) Egyre több szolgáltató kínál e-számla lehetőséget, a számlát kiegyenlítheted online fizetéssel, banki átutalással vagy csoportos beszedési megbízással. A számláidat pedig lementheted a gépedre, ha egyszer mégis szükség lenne rájuk. Ugyanígy felesleges minden hónapban nyomtatott banki kimutatást kérni, e-mailben is megkaphatod, vagy a netbankon is ellenőrizheted a tranzakciókat.
  5. reklámanyagok, szórólapok: A heti rendszerességgel érkező reklámújságok nagy része olvasatlanul megy a szemétbe. Nyugodtan ragaszd ki a postaládára, vagy beszéld meg a kézbesítővel, hogy nem szeretnél szórólapokat, katalógusokat kapni. Ha sokan döntenek így, akkor előbb-utóbb kevesebbet is fognak nyomtatni belőlük. A legtöbb üzlet aktuális ajánlatait meg tudod nézni a cég honlapján, teljesen felesleges erre papírt használni.
  6. könyvek, újságok: A könyvek jó része hosszú évekig porosodik a könyvespolcon elolvasás után (vagy olvasatlanul!), anélkül, hogy bárki is hozzáérne. Az újságok is jórészt szemétként végzik. Sokkal jobbat teszel a környezetednek, ha beiratkozol a helyi könyvtárba. Ha 1 hónap alatt nem olvasol el egy könyvet, valószínűleg később sem fogod, ha pedig elolvastad, akkor jó ideig nem fogod újra leemelni a polcról. Ha mégis szeretnéd újraolvasni, akkor pedig ismét kikölcsönözheted, nem igaz? Sok helyen már lehetőség van hetilapok, folyóiratok kölcsönzésére is. Ha mégis megvásároltál egy újságot, akkor elolvasás után se dobd a szemétbe, add tovább családtagnak, ismerősnek, vagy vidd el egy közösségi helyre, ahol még sokan olvashatják. Napilapokból, vékonyabb, színes újságpapírból, reklámújságokból készíthetsz még papírmasé használati tárgyakat, vagy akár farsangi álarcot is.
  7. papírtörlő: Nem szeretem a papírtörlőt, mert sok helyen használják csupán lustaságból, miközben vannak környezetkímélőbb alternatívái. Otthon válaszd a törölközőt, nyilvános helyen pedig inkább a kézszárítót! Mindenki siet, de ennyi azért még szerintem belefér az időnkbe. Sőt! Jó időben megszárad a kezed magától is, nem?  A konyharuha, a mosogatószivacs és a törlőkendő (az utóbbi kettőből létezik természetes alapanyagú, lebomló változat is) szintén tökéletesen kiváltja a papírtörlő konyhai használatát. Ablakpucoláshoz is inkább többször használható törlőkendőt, vagy újságpapírt válassz!
  8. ajándékcsomagolás: Karácsony vagy születésnap után nálatok is hegyekben áll az összegyűrt, szétszaggatott csomagolópapír? Szerinted valóban szükséges ennyi papírt elpazarolni csupán azért, hogy 1-2 percig tovább maradjon titokban a meglepetés a megajándékozott előtt? A legegyszerűbb, ha nem csomagolsz, persze lehet, hogy a környezeted igényli még az ilyenfajta „körítést”. Ha nem vagy túl ügyes, akkor tedd inkább az ajándékot ajándékzacskóba, és nyugodtan mondd meg a megajándékozottnak, hogy ő is adja tovább másnak, amikor ő ajándékoz meg valakit. Családban vicces is lehet, amikor hosszú, kanyargós út után ismét felbukkan nálad az ismerős tasak. De szép lehet egy ötletes, újságpapírból készült csomagolás is. Az ügyesebbek varrhatnak névre szóló karácsonyi, szülinapi zsákokat is, ebbe lehet aztán beletenni minden évben az ajándékokat. A gyerekek nagyon szeretik ezeket a családi hagyományokat, könnyen lehet, hogy még felnőtt fejjel is ragaszkodnak majd a maguk zsákocskájához.

Ugye nem is olyan nehezen megvalósítható praktikákról volt most szó? Egy kis előre gondolkodással rengeteg papírt, és így fát, energiát, vizet tudsz megspórolni. Ha elég sokan teszünk így, akkor hamarosan súlyos tonnákban lehet majd mérni a papírfelhasználás csökkenését. A világ erdei hálásak lesznek majd érte!

Kategória: Blog - Otthon

Valószínűleg nem tévedek nagyot, ha azt gondolom, tudatosan kezdtél érdeklődni a natúr kozmetikumok iránt, te is szeretnéd életed minél több területéről száműzni a mesterséges anyagokat, kemikáliákat. Talán érzékeny vagy allergiára hajlamos bőröd miatt cserélted le a fürdőszobai polc tartalmát, vagy gyermeked megszületésekor kezdted el keresni a természetes alternatívákat az eddig megszokottak helyett, hogy minél kíméletesebben ápolhasd kisbabád bőrét. Bárhonnan is érkezett a konkrét indíttatás, remélem a mélyben meghúzódott egy ennél általánosabb megfontolás is: a természetesség mellett jó lenne megóvni a természetet is. Gondoltál már arra, hogy ami nekünk jó, az a legtöbbször Földünknek is jó? Gondolj csak a helyben megtermelt bioélelmiszerekre, a világ túlsó feléről ideszállított, vegyszerekkel kezelt, vagy sokszorosan feldolgozott ételek helyett, a régi, jól bevált, egyszerű tisztítószerekre (pl. ecet, szódabikarbóna, mosószóda) az új fejlesztésű, agresszív és maró anyagok helyett, és természetesen a natúr kozmetikumokra a szintetikusan előállított anyagokból összekevert testápoló termékek helyett.

Sokszor elfelejtjük, hogy mi is a természet részei vagyunk, amely, ha nem háborgatnánk, csodálatosan működne. Az ideális az lenne, ha nem avatkoznánk bele túlságosan ebbe a rendszerbe, de legalább törekednünk kell arra, hogy minimalizáljuk a modern élettel járó negatív hatásokat. A Fabulaszappan csapata így gondolkodik, ezért fontosnak tartja az élhető, és fenntartható környezet megóvását, munkánk során célunk, hogy kozmetikumaink gyártása és forgalmazása lehetőleg ne károsítsa a környezetet, a világ védett természeti értékeit. Emiatt döntöttünk például már a kezdetekkor arról, hogy termékeinkhez nem fogunk pálmaolajat használni, előállításának szörnyű ökológiai következményeiről oldalunkon is olvashatsz. Ezenkívül előnyben részesítjük a hazai alapanyagokat, ahol csak lehet, ezeket használjuk fel a gyártáshoz. Ugyanilyen hangsúlyos nálunk a csomagolás kérdése is, a fő szempontunk itt az volt, hogy semmiképpen nem szeretnénk műanyagot használni, csomagolóanyagaink legyenek minél egyszerűbben és minél nagyobb mértékben újrahasznosíthatók vagy újrahasználhatók, hiszen a csomagolás szükséges, de gyorsan hulladékká váló része a termékeknek. Nézzük hát sorban, milyen csomagolást használunk, és miért fontos és szükséges az újrahasznosításuk!

Szappanainkat, sütiszappanainkat papírdobozba csomagoljuk, így juttatjuk el hozzád, ugyanis egyrészt a papírban „lélegezni” tud a szappan, tovább érik, ezért is jobb neki ez a fajta csomagolás. Másrészt ha a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesszük, a papír önmagában is környezetkímélőnek nevezhető, hiszen viszonylag gyorsan, 1-2 év alatt lebomlik, de mi mégis arra kérünk, hogy szappandobozainkat gyűjtsd szelektíven. Miért? 1 tonna papír előállításához 10-12 fára, rengeteg vízre, energiára és adalékanyagokra (mészkő, kén, klór) van szükség. Szerencsére ma már a papírgyártáshoz használt fa nagyrészt felelős erdőgazdálkodásból származik, de azt azért tudni kell, hogy ezeknek a telepített erdőknek a fajgazdagsága nem fogja elérni a természetes erdők állat-és növényvilágáét. A kiirtott erdők helyén számolni kell a fokozódó talajerózióval is, a papírmalmokból pedig káros vegyi anyagok kerülhetnek a levegőbe és az élővizekbe. Mindez különösen szomorú, ha tudjuk, hogy a papír korlátlanul újrafeldolgozható, sokféle formában újra felhasználható (hullámkarton, doboz, papír zsebkendő, írólap stb.). A papír újrahasznosításával 75%-nyi vizet, 50%-nyi energiát és az adalékanyagokat is megtakaríthatjuk, miközben megóvjuk az erdőket és élővilágukat.

Testvajaink, testápolóink, ajakápolóink és krémdezodoraink praktikus alumíniumtégely csomagolást kapnak, kisebb kiszereléseinket kényelmesen és biztonsággal magaddal viheted a táskádban is. Kívül-belül el vannak látva egy filmréteggel, így a kozmetikumok nem érintkeznek közvetlenül az alumíniummal, nem kell tartani attól, hogy az a csomagolásból bekerül a termékbe. De nem csupán az esztétikum és a praktikum vezetett bennünket, mikor a fém tégelyek mellett döntöttünk. Miért fontos, hogy ezeket a tégelyeket is a szelektív hulladékgyűjtőbe helyezd el? Mert a fémek lebomlási ideje 4-500 év, égetéssel pedig nem lehet megsemmisíteni, csak a lerakókban összegyűlő szemét mennyiségét növeli. Egyébként is szükség van az alumínium újrahasznosítására, kizárólag elsődleges fémelőállítással több okból sem lehetne biztosítani a világ iparának szükségletét, a környezetkárosításról nem is beszélve. A fémgyártás véges erőforrásokkal dolgozik, 1 tonna alumínium előállításához legalább 4 tonna bauxitra van szükség, és a gyártás melléktermékeként 1 tonna vörösiszap keletkezik, ami veszélyes hulladéknak számít, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelően kell megoldani a további tárolását. A másodnyersanyagként felhasznált alumínium csomagolóanyagok minőségromlás nélkül újrahasznosíthatók, léteznek már olyan technológiák, amelyekkel újra elő lehet állítani belőle ugyanazt a terméket (Ez a papírnál és a műanyagnál sajnos minőségromlás nélkül nem megoldható.) Az alumínium dobozok beolvasztásával és újra felhasználásával jelentős, akár 95%-os energia-megtakarítást is el lehet érni, egyre kevésbé lesz indokolt újabb és újabb nyersanyagot a környezetet sem kímélve kibányászni, a feldolgozás során keletkező veszélyes anyagokat tárolni, amelyek esetleg egy baleset során elpusztítják közvetlen környezetüket.

Tejfürdőink és testápoló habjaink sem puszta véletlenből kerültek csatos üvegekbe. Persze szép dekoráció a fürdőszobádban, és jó lenne, ha akkor sem dobnád ki, amikor már kiürült, hanem keresnél neki valami új funkciót a háztartásodban. Ha mégis úgy döntesz, hogy megválsz tőle, akkor ezeket az üvegeknek kihelyezett gyűjtőedénybe rakd ki. A felelőtlenül eldobott üveg amellett, hogy 1 millió év alatt (Igen, jól látod!) bomlik le, erős napsütés hatására akár tüzet is okozhat. A szelektíven gyűjtött üveget viszont 10-20% energia-megtakarítás mellett szinte 100%-ban újra tudják hasznosítani, és az így készült üvegek minősége megegyezik az új üvegekével, ráadásul ez a folyamat számtalanszor megismételhető. (Ezzel szemben a műanyagok újrafeldolgozását számos tényező nehezíti: sokféle műanyag van forgalomban, egy termék csomagolásához is többféle típust használnak, a szelektív gyűjtés során ezek a különféle anyagok keverednek, szétválogatásuk nehézkes, vagy megoldatlan, a feldolgozásnál viszont egységes kiindulási anyagra lenne szükség. A műanyag gyártásához használt adalékanyagok is nehezítik ezt a folyamatot. Mindezek miatt a műanyagok újrahasznosítása minőségromlással jár együtt.)

Fontos dolog tehát a szelektív hulladékgyűjtés, a csomagolóanyagok újrahasznosítása, de még fontosabb, hogy próbáld meg minimalizálni az általad termelt szemetet, vásárolj tudatosan, csak azt vedd meg, amire valóban szükséged van, tényleg használd, és ne csak tárold a holmidat, és ha lehet, ne dobd ki, hanem használd fel újra. A következő bejegyzésben ehhez adok majd ötleteket, megmutatom, hogy kozmetikumaink kiürült csomagolását hogyan használhatod továbbotthonodban, vagy készíthetsz ajándékot belőle szeretteidnek, ismerőseidnek.

Kategória: Blog - Otthon

Kapcsolat

FABULASZAPPAN

6725 Szeged, Mátyás tér 26.

em

facebook pinterest  vimeo instagram

Hírlevél