Az oldalon sütiket használunk!

Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához. További információ

Rendben
2016. október 26., szerda 17:15
3. rész: Maci mama türkizkék kofferja
Írta:

Maci mama, mielőtt édes álomba merült volna, a vonat ablakán keresztül sokáig figyelte a gyorsan elsuhanó tájat és a kis házikókat, melyeket mintha hófehér felhőkből formáztak volna. A vonat monoton zakatolása azonban hamarosan elringatta. Álmában az ég tengerének könnyű felhőhabjai között suhant, felhőkből pedig formákat gyúrt, melyeket az ég tükrére helyezett. Csodálatos illat vette körül és könnyűnek érezte magát.

Felébredve finom álmából nyújtózkodott, az ablak felé fordult, amin keresztül egy állomásépületet látott, majd a vonat kupéjában is körülnézett és rögtön észrevette, hogy türkizkék kofferja eltűnt. Maci mama nagyon megijedt, hiszen titkos receptkönyve is az utazótáskájában volt. Mindenhol kereste, de csak egy kopott, kék bőröndöt talált az ülés alatt.

Összekeverte volna valaki a saját táskájával? – gondolta. Felkapta a csomagot, a folyosóra sietett és az ablakból megpillantott egy medvét a peronon, aki az ő kofferját tartotta a mancsában! Az orrán szemüveg ült és mintha valami után kutatna, görnyedt háttal az út menti virágok között lépkedett. Maci mama kinyitotta az ablakot. – Bocsánat, várjon, kérem! – kiáltotta. A medve azonban nem figyelt, mert lefoglalta őt a virágok tanulmányozása. Maci mama egy szempillantás alatt leugrott a vonatról és odasietett az idegenhez.

– Elnézést kérek, kedves Medve úr, félreértés történt, véletlenül az én csomagommal szállt le a vonatról. – A medve vastag szemüvegén keresztül először Maci mamát vizsgálta, majd nagy szemeit a kék kofferjára fordította, ezután a türkizkék bőröndre pillantott. Valóban – mondta. Tegye csak le – tette hozzá, és már újra a virágok között búvárkodott. Maci mama a régi koffert letette a földre, de amint elengedte, az öreg csatok szétpattantak és a táskából ezernyi virág bukkant elő. – Tudja, virágokat gyűjtök. – szólalt meg hirtelen a medve – Virágokat gyűjtök és lepréselem őket, a medveiskolában ezek alapján tanítom az egyes növények gyógyító hatásait. A kis bocsok nagyon élvezik. – és beszéd közben az út melletti virágokat leste, közelebb hajolt hozzájuk, megszaglászta őket, majd továbbcammogott. Ebben a pillanatban Maci mama úgy érezte, hogy minden kételye és félelme az utazást illetően, mint könnyű felhők, szálltak tova. Medve tanár úrral való találkozás megerősítette abban, hogy jó úton jár.

Akkor rögtön az jutott eszembe, hogy micsoda különös véletlen hozott össze engem evvel a nem mindennapi medvével. – mesélte Maci mama már a vonaton ülve – Hasonló a foglalkozásunk, hiszen mind a ketten a természet kincseit és szépségeit keressük, a természet egy kis darabját szeretnénk megőrizni. – Majd egy kis szünet után büszkén árulta el: Tudja, én szappanokat fogok készíteni. Micsoda élmény a boldogságunkat másokkal megosztani, és másoknak is örömet okozni, nem gondolja? – tette fel csillogó szemekkel a kérdést a kupéban vele utazónak, aki csak mosolyogva bólintott, majd újra újságjába merült. Maci mama egyáltalán nem sértődött meg, talán nem is várt választ a kérdésére. Gondolataiban a Medve tanár úrtól ajándékba kapott csodás virágok jelentek meg, melyek bőröndjében lapultak és Maci mamának nagy tervei voltak velük.

Írta: Kovács Zsófia

Illusztráció: Pilisiné Zulauf Gyöngyi

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Rólam

rolamimageGyöngyi vagyok. Szeretem a családomat, szeretek feleség és anyuka lenni, szeretem a szépet, szeretek szép és jó dolgokat alkotni, szeretem a fákat, az erdőt, a madarakat és az állatokat. Meg a csokit...

Hírlevél