Az oldalon sütiket használunk!

Az oldal böngészésével hozzájárulsz a sütik használatához. További információ

Rendben
2017. március 21., kedd 22:08
Neked mekkora a vízlábnyomod?
Írta:

Itt van a víz világnapja (március 22.), ilyentájt megszaporodnak a vízhasználat csökkentéséről szóló cikkek. Bizonyára te is számtalanszor olvastad-hallottad az ilyenkor gyakori tanácsokat, miszerint ne folyasd a vizet fogmosás vagy borotválkozás közben, inkább zuhanyozz a kádban fürdés helyett, ne mosogass folyó vízben, pakold mindig tele a mosógépet. Aki kicsit is tudatosabban, a környezetet minél kevésbé megterhelve próbál meg élni, valószínűleg már régen beépítette mindennapjaiba ezeket az ajánlásokat. Valóban, a vízhasználatra odafigyelve tényleg csökkenthető a közvetlen vízfogyasztásunk, ami jelenleg átlagosan napi 100 liter körül mozog, és ez is dicsérendő igyekezet. De hallottál már a közvetett vízfogyasztás fogalmáról? Ez azt a vízmennyiséget jelenti, amelyet az általad megvásárolt termékeken, igénybe vett szolgáltatásokon keresztül használsz fel. Ha ezt is hozzáadod a közvetlen vízfogyasztásodhoz, azaz kiszámolod a vízlábnyomodat, akkor már átlagosan 2055 liter vizet használsz fel naponta. Most meglepődtél, ugye? Azért ne ess kétségbe, nem ijesztgetni akarlak, vagy bűntudatot kelteni benned, hanem segíteni szeretnék. Talán eddig nem tudtad, de az általad elfogyasztott élelmiszerek és megvásárolt ruhák teszik ki vízfogyasztásod jelentős részét. Megosztanék veled pár adatot, így könnyebben tudsz majd meghozni néhány olyan döntést, amivel csökkentheted ezt a „cipőméretet”.

Enni mindennap muszáj, ami vízfogyasztással is jár. A növényeket öntözni kell, az állatok számára takarmányt kell termelni, itatni kell őket, a feldolgozásukhoz, a szállításukhoz is kapcsolódik egy bizonyos vízmennyiség. Léteznek számítások arra vonatkozóan, hogy az adott élelmiszerből egy egységnyinek az előállításához mennyi vízre van szükség. Természetesen ez a mennyiség nem csak a direkt öntözővizet/itatóvizet/stb. tartalmazza, hanem a természetes vizeket, esővizet, talajvizet is. Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem neked néhány fontosabb élelmiszer átlagos vízigényét.

 

Termék

Szükséges

vízmennyiség

Termék

Szükséges

vízmennyiség

marhahús 1 kg 15 415 l burgonya 1 kg 287 l
sertéshús 1 kg 5 988 l rizs 1 kg 2 497 l
csirkehús 1 kg 4 325 l paradicsom 1 kg 214 l
sajt 1 kg 3 178 l uborka 1 kg 353 l
tojás 1 db 196 l fehér kenyér 1 kg 1 608 l
tej 1 l 1 020 l 1 csésze tea 27 l
alma 1 kg 822 l 1 csésze kávé 130 l
banán 1 kg 790 l csokoládé 10 dkg 1 720 l

forrás: http://waterfootprint.org/en/resources/interactive-tools/product-gallery/

 

Mi derül ki a táblázatból? Egyrészt, hogy nem úszhatjuk meg a vízfelhasználást, minden élelmiszerünk „vízbe kerül”. Másrészt a mértéke igenis rajtunk múlik, választásunkkal befolyásolni tudjuk ennek a vízmennyiségnek az alakulását. 1 kg hús „megtermelése” nagyon sok vizet igényel – ezen belül a marhahúsé kiemelkedően magas -, éppen ezért a leghatásosabb megoldás, ha igyekszel visszaszorítani a húsfogyasztásodat. Persze nem kell rögtön vegetáriánussá válnod, de jobb, ha csirkét vásárolsz a hétvégi ebédhez. Még többet tehetsz a környezetedért, ha a hús, zöldség, gyümölcs és tejtermék, amit fogyasztasz helyi, vagy legalábbis magyar termelőtől származik, hiszen így sokkal rövidebb utat kell megtennie asztalodig, és a szállítás nem csak pénzben, üzemanyagban, károsanyagokban, de vízben is jelentősen olcsóbb lesz. Biztosan nagyon ízletes az argentin marhasteak, de a vízlábnyomodat az egekbe repíti. Az élvezeti cikkekkel is jobb óvatosan bánni, biztosan nem fogod meginni az aznapi harmadik-negyedik kávét, ha egy vízzel teli kád jelenik meg lelki szemeid előtt. (Ugyanis kb. ennyi az a 130 liter víz, amit egy csésze kávéval elhasználsz.) Sok zöldség, kevesebb hús, kávé és csokoládé: nemcsak a Föld víztartalékait óvod, de a saját egészségedet is.

A másik nagy vízfaló a textilipar. Az elmúlt évtizedekben mindenhonnan azt hallani, hogy hordjunk természetes anyagokból, főleg pamutból készült ruhákat, mert sokkal egészségesebbek a műszálasoknál. Ez így igaz, de a pamut alapanyagául szolgáló gyapot termelése több szempontból is nagyon környezetszennyező. 1 kg gyapot termesztéséhez 20.000 liter öntözővízre van szükség. Ezen kívül a kártevőkkel szemben nagyon érzékeny növényről van szó, arányaiban a legtöbb rovarirtó- és növényvédő szer a gyapotföldekre kerül. (Az összes mezőgazdasági terület 2,5%-án termelnek gyapotot, amihez a világon használt rovarirtók 25, a növényvédő permetezőszerek 11%-át használják fel.) Ezekből a szerekből nagyon sok a természetes vizeket is beszennyezi, tovább csökkentve a tiszta édesvízkészletet. Ezután a gyapotból még pamutot, a pamutból pedig ruhát kell készíteni, amit majd megvásárolsz valamelyik boltban. Mire egy pamutpóló az üzletekbe kerül 2.500 liter víz „kerül bele”, ez az érték egy farmer esetében 8.000 liter, és persze a ruhákat fehérítik, vagy éppen festik, különféle vegyi anyagokkal kezelik. Ezek a vegyszerek nem csak a gyárban dolgozókra lehetnek veszélyesek, de sok esetben kimutathatók a ruhákon is, amelyek aztán a te bőröddel érintkeznek. Ráadásul a gyártást általában olyan - nem Uniós - országokban végzik, ahol a környezetvédelmi előírások kevésbé szigorúak, előfordul, hogy a szennyvíz sokszor tisztítás nélkül valamelyik környező folyóba ömlik. Ezután az összefoglaló után felvetődik benned a kérdés, hogy mégis én mit tehetnék? Lenne néhány, szerintem megfontolandó felvetésem a ruházkodással kapcsolatban. Először is gondolkodj el, hogy valóban szükséged van az ötödik kék farmerre, vagy a nyolcadik rövid ujjú pamutpólóra? Valószínűleg nem. A ruhatárad álljon inkább kevesebb, de jól kombinálható darabból, mint hogy reggelente tanácstalanul álldogálj a dugig tömött szekrény előtt, aztán „Nincs egy rongyom sem!” felkiáltással újabb beszerzőkörútra indulj a kedvenc üzleteidben. Másodszor, ha valóban muszáj valamiből egy újabb darab, válassz biopamutból készült ruhákat, amit már szerencsére egyre több boltban megtalálsz szinte a normál ruhákkal azonos áron. Ezek biogyapotból készülnek, amihez nem használnak növényvédő szereket, és az öntözés is igazodik az időjáráshoz, a ruhagyártás során pedig egészségre ártalmatlan vegyszereket és színezékeket alkalmaznak. (Általában a biopamut megjelöléssel, és az OEKO-TEX Standard logóval látják el az ilyen ruhákat.) Végül egy környezet- és pénztárcabarát ötlet: vásárolj használt ruhát! Ez a megoldás többféle előnnyel is jár: a használt ruhát már többször kimosták, tehát nincsenek rajta egészségkárosító anyagok, újrahasználatával csökkented a textilhulladék mennyiségét, és ha te már a ruha második tulajdonosa vagy, akkor az elkészítéséhez használt vízmennyiség megfeleződik közted és a ruhát először megvásárló között.

Kíváncsi vagy mennyi a közvetett vízfogyasztásod? Vezess naplót az elfogyasztott élelmiszerekről, a megvásárolt ruhákról egy ideig. Számold ki, hogy ezzel átlagosan mennyit vizet használtál fel. Az interneten sok adatot találsz segítségül. Aztán próbáld ki a fenti tanácsokat, és ismételd meg a mérést. Biztosan sikerül kisebb lábnyomot hagynod magad után!

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Rólam

rolamimageGyöngyi vagyok. Szeretem a családomat, szeretek feleség és anyuka lenni, szeretem a szépet, szeretek szép és jó dolgokat alkotni, szeretem a fákat, az erdőt, a madarakat és az állatokat. Meg a csokit...

Hírlevél